Növényi mérgezés elkerülése
A gyógynövények okozta mérgezés viszonylag könnyen elkerülhető, ha nem magunk gyűjtünk és állítunk össze keveréket, hanem ezt tapasztalt szakemberre bízzuk és betartjuk az utasításokat.
A legeltetés során, szakszerű legeltetéssel, csökkenteni lehet a növényi mérgezés előfordulását, sőt általában el lehet kerülni annak kialakulását.
A legelő összetételét adó tápláló, biztonságos takarmánynövények (pl. pázsitfüvek és pillangósvirágúak) szakszerű ápolásával meg lehet akadályozni a mérgező növényfajok és az értéktelen vagy káros gyomok térhódítását.
A lovak megtalálják és előnyben részesítik a füvet a mérgező fajokkal szemben. Ehhez viszont arra van szükség, hogy elegendő fű legyen a legelőn, vagyis ne zsúfoljuk túl lóval a területet, és ne várjuk meg, amíg gyökérig lerágnak mindent!
A szakaszos legeltetés lényege, hogy több részre (szakaszra) osztjuk fel a területet, és egymás után legeltetünk rajtuk. Így elkerülhető, hogy a lovak a legfinomabb falatokat addig dézsmálják, amíg kipusztítják a növények tövét.
Éhesen soha ne engedjünk lovat a legelőre, mert mohóságában válogatás nélkül fog legelni. Ez tavasszal, mikor zöldül a természet, még fokozottabban igaz.
A rangsorban hátra szorult egyedek viszont csak azt tudják elfogyasztani, amit a többiek hátrahagynak, és amit éppen megtalálnak.
Nem a legelőn szocializálódott csikók felnőve könnyebben kaphatnak mérgezést, mert a mérgező-tápláló fajok kiválogatása csak részben ösztönös viselkedés, javarészt tanult (anyától, vagy saját tapasztalat alapján).
Idegen helyről érkezett ló, amelyik nem ismeri a helyi viszonyokat, szintén nagyobb eséllyel dönt rosszul a növényválasztást illetően.
A rendszeres kaszálás, a gyepszellőztetés, a trágyázás a fűféléknek kedvez, ezért érdemes ezekkel az alapvető agrotechnikai műveletekkel nem takarékoskodni.
A tartósított takarmányok (széna, szenázs) etetése nagyobb kockázattal jár, mert ezekből az állatok nem tudnak válogatni. Fel sem ismerik a fajokat (szagukról, tapintásukról), és a takarmány mennyisége is korlátozott, így tehát kénytelenek megenni az eléjük kerülő összes növényt.
Jó, ha a vásárlást követően, még a hazaszállítás előtt ellenőrizzük a szénát.
Akár zölden, a még lábon álló növényi társulást is lehet ellenőrizni, de még biztosabb a „késztermék” szemrevételezése, beletúrva a szénabálába.
Ehhez ugyan némi botanikai ismeretre is szükség van, de a pipacsot, a fás kórókat, a kikericset, a szeder-indát, vagy a tömeges zsurló, orbáncfű, jakabnapi aggófű szennyeződéseket sokan felismerik.
Legelői mérgezések elkerülése
Szabályok:
a szárítás során mérgező hatásukat elvesztő növények legfeljebb szénaként etethetők (pl. boglárkafajok)
nem szabad éhes állatot legelőre engedni (különösen tavasszal)
kis adagokkal, átmenettel kell kezdeni a legeltetést
legeltetés mellett kapjon szénát is a ló, ami kielégíti rostigényét, és ezzel elkerülhető a (kétszikű) gyomok legelése
legelőt nem ismerő lovakat tapasztalt állatokkal együtt engedjünk legelni (főleg csikókat)
ne terheljük túl a legelőt, mert az éhes ló a mérgező növényt is megeszi, ha nem talál mást
a mérgező növényeket a tartósított és felaprított takarmányból nem tudja kiválogatni a ló
fontos a gyomszabályozási eljárások betartása
Gyomszabályozás
Ide tartozik minden olyan agrotechnikai beavatkozás, amely a pázsitfűféléknek kedvez, vagyis:
a fűfélék igényének megfelelő nitrogénellátás, vízellátás,
a túllegeltetés elkerülése (a szükséges regenerációs idő betartása)
gyomok magpergés előtti gyomirtó kaszálása (időben elvégezve, többször is)
vegyszerezés (utána fűfélék támogatása: üres foltokon felülvetés: vizes agyaggal kevert fűmag tapaszok)
A gyomnövények magpergés előtti eltávolítását nevezik gyomirtó kaszálásnak.
Ez különbözik a legeltetési idény végén végzett ún. tisztító kaszálástól. Ezt követi ősszel a boronálás, ami a trágyakupacok széthúzását célozza, ez ugyanis egyrészt kedvezőtlen a bélférgeknek, jó tápanyagpótlás a növények számára, de egyúttal nem engedi az ún "buja foltok" kialakulását.
A lovakra mérgező növényekről és anyagokról szóló cikkek tartalomjegyéke:
https://www.fitocavallo.com/post/novenyi-mergezes-lovak-bevezeto
Köszönöm Prof. Mézes Miklós takarmánytoxikológus egyetemi tanárnak és dr. Cserhalmi Dániel egyetemi tanárnak a lektorálást!
Észrevételeiddel, kérdéseddel fordulj hozzánk bizalommal a fitocavallo@gmail.com címen!
16 views